Befektetési Hírlevél - 2026. augusztus

Olaj, kamatok és mesterséges intelligencia – mozgalmas július a piacokon

2026 júliusában a globális tőkepiacokon ismét a geopolitikai események, az energiaárak és a jegybanki kamatpolitika kerültek a figyelem középpontjába. A közel-keleti konfliktus újbóli kiéleződése és a Hormuzi-szoroson keresztüli olajszállítás akadozása jelentősen megemelte az olajárakat, ami újra felerősítette az inflációval kapcsolatos aggodalmakat. Ezzel párhuzamosan az amerikai technológiai szektorban is nőtt a bizonytalanság: a mesterséges intelligenciához kapcsolódó rendkívül magas beruházások megtérülésével kapcsolatban egyre több kérdés merült fel, ami jelentős árfolyam-ingadozásokat okozott.

Az Egyesült Államokban a gazdasági adatok vegyes képet mutattak. A júniusra vonatkozó infláció a vártnál nagyobb mértékben, éves szinten 3,5%-ra mérséklődött, ugyanakkor még mindig érdemben meghaladta a jegybank 2%-os célját. A második negyedévben az amerikai gazdaság évesített ütemben 1,5%-kal nőtt, ami elmaradt a várakozásoktól, miközben a fogyasztás és a vállalati beruházások továbbra is viszonylag erősek maradtak.

A Federal Reserve július végén változatlanul, 3,50–3,75% között tartotta irányadó kamatát. A döntés azonban korántsem volt egyhangú: három döntéshozó már 0,25 százalékpontos kamatemelést támogatott. A jegybank továbbra is az infláció letörését tekinti elsődleges feladatának, és a magasabb energiaárak miatt a piac ismét számolni kezdett egy későbbi kamatemelés lehetőségével. A hosszú lejáratú amerikai állampapírok hozama ennek hatására jelentősen emelkedett: a tízéves hozam a hónap végén átmenetileg 4,7% fölé került, ami 2025 eleje óta nem látott szintet jelentett.

Az eurózónában szintén az inflációs kockázatok kerültek újra előtérbe. Az Európai Központi Bank júliusban nem változtatott a kamatokon, így a betéti kamat 2,25%-on maradt. A jegybank elsősorban az energiaárak emelkedésének tovagyűrűző hatását figyeli. Az aggodalmakat erősítette, hogy az eurózóna inflációja júliusban 2,9%-ra emelkedett a júniusi 2,8%-ról. A gazdasági növekedés ugyanakkor valamelyest javult: az eurózóna gazdasága a második negyedévben 0,4%-kal bővült az előző negyedévhez képest.

Magyarországon a folyamatok részben eltértek a nemzetközi tendenciáktól. A hazai infláció júniusban mindössze 1,7% volt, miközben a maginfláció 2,0%-on alakult, ami jelentős mozgásteret adott a Magyar Nemzeti Banknak. Az MNB július 21-én 0,25 százalékponttal, 5,75%-ra csökkentette az alapkamatot, és jelezte, hogy kedvező környezet fennmaradása esetén további óvatos kamatcsökkentésre is lehet lehetőség.

A kedvező inflációs kép mellett ugyanakkor egyre inkább a költségvetés helyzete került a befektetők figyelmének középpontjába. A 2026-os államháztartási hiány a korábbi várakozásoknál lényegesen magasabb, akár a GDP 7%-át meghaladó lehet, ezért az új kormány augusztus végére átfogó költségvetési korrekciót ígért. A választások óta jelentősen javult Magyarország piaci megítélése, azonban ennek fennmaradásához a befektetők hiteles középtávú hiánycsökkentési pályát várnak.

A forint ennek megfelelően már nem tudta folytatni az áprilisi választások után látott rendkívüli erősödést. Az euró árfolyama július elején még jellemzően 353–356 forint körül mozgott, míg a hónap végére megközelítette a 363 forintot. A hazai részvénypiac ugyanakkor továbbra is erős maradt, a BUX index a hónap végén új történelmi csúcsot ért el. A gazdaság teljesítménye is javult: a magyar GDP a második negyedévben 1,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.

A nyersanyagpiacokon ismét az olaj került a középpontba. A Hormuzi-szoroson keresztüli szállítások fennakadása, valamint a Vörös-tengeren történt támadások miatt jelentősen nőtt az ellátási kockázat. A Brent típusú kőolaj ára júliusban mintegy 24%-kal emelkedett, és a hónapot 90 dollár feletti hordónkénti árfolyamon zárta. Az olaj drágulása különösen fontos a világgazdaság szempontjából, mivel tartós fennmaradása ismét magasabb inflációt és szigorúbb jegybanki politikát eredményezhet. Az arany eközben mérsékeltebb, mintegy 1%-os havi emelkedést mutatott, és továbbra is 4 000 dollár felett kereskedtek vele.

Összességében július egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy a befektetők figyelme ismét az infláció felé fordult. A vállalati eredmények és a gazdasági növekedés továbbra is támaszt nyújtottak a részvénypiacoknak, ugyanakkor az energiaárak emelkedése megkérdőjelezte a korábban várt kamatcsökkentések lehetőségét. A részvény- és kötvénypiacok számára ezért a következő hónapokban is meghatározó lehet, hogy sikerül-e enyhíteni a közel-keleti konfliktust és helyreállítani a világ egyik legfontosabb energiaszállítási útvonalának zavartalan működését.