A válaszok kora - kérdésekkel

Olvasási idő: 6 perc
2026.06.15.
A mesterséges intelligencia ma már nem jövő idő: itt van, használjuk, és formálja a döntéseinket – akár észrevesszük, akár nem. A Pénz Sztori podcast legújabb részében két meghívott szakértő segítségével indul egy gondolatébresztő beszélgetés arról, hogyan alakítja át az AI a gazdaságot, a munkaerőpiacot és a mindennapi életet. A diskurzus egyszerre szól konkrét vállalati példákról és nagyléptékű jövőképekről – a végtelen bőségtől egészen a legsötétebb forgatókönyvekig.

Két nézőpont, egy közös kérdés: mit kezdünk az AI-jal?

A beszélgetés két vendége:
  • Dr. Barrett Tamás Dávid, viselkedéskutató, az Oxfordi Egyetem Trinity College tanára
  • Kurtisz Krisztián, a UNIQA Biztosító vezérigazgatója, aki aktívan dolgozik az AI vállalati bevezetésén, valamint a cégcsoport AI-transzformációjában is közreműködik
Kettejük párbeszéde különösen izgalmas: míg az egyik oldal tudományos és globális perspektívából figyeli a változásokat, a másik napi szinten építi be a technológiát egy nagyvállalat működésébe. A kérdés ugyanaz: mit kezdünk ezzel az eszközzel – és milyen tempóban?

Az AI már itt dolgozik – de nem mindenhol ugyanúgy

A ChatGPT és hasonló rendszerek robbanásszerű terjedése sokak számára a Google-keresés alternatíváját jelenti. Miközben egyéni szinten gyorsan beépül a mindennapokba, a vállalatoknál már árnyaltabb a kép:
A pilot projektek nagy része elbukik. Nem a technológia miatt, hanem mert a szervezetek nem alakítják át a folyamataikat.
Kurtisz Krisztián szerint két alapvető módon jelenik meg az AI a cégeknél:
  • Támogató eszközként → akár 20–40% hatékonyságnövekedés
  • Teljes folyamatok átalakításával → radikális átszervezés, amit kevesen mernek meglépni
A különbség nem technológiai, hanem vezetői döntés és bátorság kérdése.

Régiók versenye

A beszélgetés egyik legerősebb pontja a globális kitekintés. A különbségek látványosak:
  • Kína → gyors, kísérletező, „ha lehet, bevezetjük” logika
  • Európa → óvatos, szabályozott, sok egyeztetéssel
  • USA → innováció + befektetői hype kombinációja
Egy egyszerű példa jól mutatja a különbséget: míg Európában hosszú előkészítés előzi meg az AI-projekteket, addig máshol egy vezetői döntés után azonnal elindul a megvalósítás.

Ez a tempókülönbség idővel versenyelőnnyé vagy lemaradássá válhat.

A munka jövője: átalakulás, amiről keveset beszélünk

Az AI egyik legérzékenyebb hatása a munkaerőpiacon jelenik meg. A beszélgetés szerint:
  • Európában akár több millió munkakör alakulhat át a következő években
  • a kérdés nem az, hogy megtörténik-e, hanem hogy hogyan készülünk fel rá
Érdekes feszültség jelenik meg:
  • a technológia gyorsan fejlődik,
  • a társadalmi párbeszéd viszont lassan halad.
A szakértők szerint az első lépés nem a megoldás, hanem a nyílt beszéd ezekről a változásokról.

Mit tehetnek a cégek és vezetők?

Egy amerikai példával illusztrálva a jó megközelítés nem az ígéretekben, hanem a felkészítésben rejlik:
Nem lehet garantálni a munkahelyeket, de lehet garantálni a jövőben is használható képességeket.
Ez a szemlélet egyszerre őszinte és előremutató. A kulcs:
  • folyamatos tanulás
  • átképzés támogatása
  • képességalapú gondolkodás

Forradalom vagy túlértékelt hype?

A beszélgetés egyik nagy kérdése: vajon az AI valódi technológiai ugrás, vagy csak újabb lufi?
A válasz nem egyértelmű, de több fontos szempont elhangzik:
  • az AI önmagában is erős,
  • de igazi hatása más technológiákkal együtt jelenik meg:
    • robotika
    • nanotechnológia
    • szintetikus biológia
    • kvantumszámítógépek
Ezek együtt egy olyan kutatási és innovációs hullámot indíthatnak el, ahol a mesterséges intelligencia kvázi végtelen számú, 500-as IQ-val rendelkező kutatóként dolgozik.

Új gazdasági logika: tokenek és függőségek

A vállalatok számára egy másik fontos kérdés: kitől függ az AI, amit használunk?
Ma Európában a mesterséges intelligencia használata nagyrészt külső (jellemzően amerikai) szolgáltatásokhoz kötődik. Ez új típusú kockázatokat hoz:
  • költségek külföldre áramlása
  • technológiai függőség
  • kiszolgáltatottság az árképzésnek
A lehetséges válaszok:
  • saját AI fejlesztések
  • regionális együttműködések
  • tudatos stratégiai döntések

Egy irányba tartunk – még ha más tempóban is

A beszélgetés végére egy izgalmas gondolat rajzolódik ki: a világ egyre inkább összekapcsolódik az AI-n keresztül.
  • a technológiák globálisan fejlődnek,
  • a problémák közösek,
  • a megoldások is egyre inkább összefonódnak.
Ez egyszerre jelent lehetőséget és kockázatot.

Mit érdemes elvinni ebből a beszélgetésből?

  • Az AI már most is képes teljes munkafolyamatokat kiváltani
  • A siker kulcsa nem a technológia, hanem a szervezeti alkalmazkodás
  • A világ különböző részei nagyon eltérő tempóban haladnak
  • A munkaerőpiaci hatások jelentősek lesznek – még ha nem is beszélünk róluk eleget
  • Az AI igazi értéke a kapcsolódó technológiákkal együtt jelenik meg

És a végső kérdés…

A mesterséges intelligencia képes lehet egy olyan világot teremteni, ahol a bőség szinte korlátlan. De ugyanazzal az erővel kockázatokat is hordoz.

A kérdés nem az, hogy melyik jövő valósul meg. Hanem az, hogy melyikre készülünk fel időben.

Ahogy Pálfi Gábor fogalmazott: 

„A kötelező biztosítás nem a saját kárunkra, hanem a másik félre fizet. Ha nincs casco, nincs megtérítés.” 

Érdemes végighallgatni a teljes beszélgetést, mert a részletekben rejlik az igazán izgalmas gondolkodás: eltérő nézőpontok, viták és sok olyan kérdés, amire még nincs kész válasz.

A teljes beszélgetés meghallgatható a Pénz Sztori podcastban:

Spotify: https://open.spotify.com/episode/6QeoV4qq00qrLhyZUWDQ0T?si=rMQhbMO5QPqQMl1XVJxnkw

Apple Podcast: https://podcasts.apple.com/hu/podcast/diszt%C3%B3pia-vagy-ut%C3%B3pia-kurtisz-kriszti%C3%A1n-%C3%A9s-david-barrett/id1818344441?i=1000772354519

Kövessen minket közösségi média felületeinken is, és iratkozzon fel havi LinkedIn hírlevelünkre a naprakész vállalati hírekért! 

Ezek a termékek érdekelhetik

Kapcsolódó cikkek