1. A bérleti szerződésbe mindig kerüljön be, kinek a felelőssége a biztosítás tartalma 

A leggyakoribb konfliktus forrása, hogy nincs rögzítve: mi tartozik a tulajdonos, és mi a bérlő felelősségi körébe. Egy mondat a szerződésben később sok vitát előz meg. 

2. Ne bízzunk abban, hogy a társasház-biztosítás „mindenre jó” 

Sok lakásban a közös képviselet által kötött biztosítás csak az épület közös részeire vonatkozik. A lakáson belüli károkra – például bútorokra, elektronikai eszközökre – jellemzően nem terjed ki. 

3. A bérlőnek érdemes külön ingóságbiztosítást kötnie, még akkor is, ha a lakás bútorozott 

A tulajdonos biztosítása a saját berendezéseiben esett károkat fedezheti, de a bérlő személyes értékeire – laptop, telefon, ruházat – csak bizonyos csomagokban és korlátozott fedezetet adhat, érdemes ezért külön vagyonbiztosítást kötni a bérlő ingóságaira. 

4. A teljesen berendezett lakásoknál a tulajdonos különösen figyeljen a vagyontárgyak pontos értékére 

A biztosítás csak a bejelentett és megfelelően dokumentált tárgyakra térít. A nagy értékű ingóságoknál egyedi beazonosíthatóság és védelmi szint is szükséges lehet.  Érdemes listát készíteni a lakás átadásakor, hogy kár esetén egyértelmű legyen, mi tartozik a tulajdonos felszereltségébe. 

5. Mielőtt biztosítást választ a bérlő, ellenőrizze a lakás állapotát és a beépített elemek életkorát 

Egy elöregedett vízvezeték vagy elektromos hálózat magasabb kockázatot jelent. A karbantartás elmulasztása és a gondatlan magatartás csökkentheti a térítés mértékét. Ha a bérlő olyan ingóságokra köt biztosítást, amelyek nagy értékűek, különösen fontos tudnia, milyen károk előfordulási esélye nagyobb az adott lakásban.