Kíváncsi, hogy milyen módon épülnek fel a nyugdíjbiztosítási konstrukciók? Szeretné megtudni, hogyan működik az adójóváírás, és miként juthat hozzá? Cikkünkben lényegre törően, pontról pontra körbejárjuk a témakör hátterét.
Nyugdíjbiztosítás: a tudatos megtakarítóknak
Magyarországon hivatalosan háromféle nyugdíjcélú megtakarítási formát különböztetünk meg, a(z):
- önkéntes nyugdíjpénztárt,
- nyugdíj-előtakarékossági számlát,
- végül, de nem utolsó sorban pedig a szóban forgó nyugdíjbiztosítást, amely konstrukítívan és kifizetődően segít az időskori anyagi biztonság megteremtésében.
Utóbbi esetben az ügyfél mindig egy biztosítval köt saját névre szóló, fix tartamú szerződést, amelynek keretében a biztosított 65 éves koráig gyűjti és fektetheti be a személyre szabott biztosítási díját.
Amennyiben a biztosított betölti a 65. életévét, azonnal - ráadásul adómentesen - hozzá juthat az évek során összegyűjtött pénzéhez. Fontos azonban tudni, a pénzfelvételt semmilyen módon nem befolyásolja az akkor aktuális nyugdíjkorhatár, amely még kecsegtetőbbé teszi a nyugdíjbiztosítási konstrukciót. Kiemelkedő pozitívuma továbbá, hogy jogi szempontból életbiztosításnak minősül, így nem kell attól tartani, hogy a NAV vagy az állam bármilyen módon hozzáfér az előtakarékosság során összegyűjtött összeghez.
A biztosítási díj meghatározása
A nyugdíjbiztosítás egy olyan megtakarítási forma, amely a rendszeres befizetésen alapszik. A legtöbb biztosító előírásai szerint a biztosítási díjat havonta, negyedévente, félévente és évente is át lehet utalni, így általában személyes preferencia kérdése, hogy ki, melyik lehetőséget választja.
Az összeg meghatározása szintén testre szabható, ezért mindenkinek magánaka kell eldöntenie, hogy mennyi pénzt tud befektetni a nyugdíjas éveinek biztosításába. Javasolt ilyenkor egy olyan értéket megadni, amely garantáltan nem okoz nehézséget hosszú távon sem. Jó hír, hogy idővel a korábban kiszabott díjat növelni és csökkenteni is lehet, azonban biztosítóként eltérhet, hogy hol és mikor jöhet el a változtatás ideje.
A hagyományos és a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) nyugdíjbiztosítási típus
A biztosítótársaságok napjainkra számos fajtájú nyugdíjmegtakarítási konstrukciót kínálnak, azonban felépítésük tekintetében kizárólag két típusával találkozhatunk: a hagyományos nyugdíjbiztosítással, illetve a befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítással. Lássuk, hogy milyen tényezők különböztetik meg őket egymástól!
A hagyományos konstrukció, avagy a klasszikus nyugdíjbiztosítás
Hagyományos nyugdíjbiztosításnak azokat az életbiztosításokat nevezzük, amelyek mellé a biztosító egy olyan fix biztosítási összeget ígér, amelyet a megtakarító a szerződés lejártával meg is kap. A konstrukció legnagyobb előnye, hogy kiszámíthatóbb, tervezhetőbb, biztonságosabb megtakarítási forma.
A “modernebb” konstrukció - a befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás tudnivalói
A hagyományos nyugdíjbiztosításhoz képest manapság sokkal modernebb - ezáltal pedig elterjedtebb - nyugdíjcélú előtakarékossági forma, a befektetési egységekhez kötött konstrukció. Nagy különbség, hogy mindenki maga döntheti el, hogy mekkora kockázatot, illetve várható hozamot szeretne, milyen eszközalapban szeretné tartani a megtakarítását.
Jelen állás szerint a biztosítók számos eszközalapot kínálnak. Amennyiben valaki nem tud dönteni közöttük, akár több mellett is leteheti a voksát, ezzel összeállítva egy személyre szabott befektetési portfóliót. Így a bátrabbak kockázatosabb úton, nagyobb hozammal is kísérletezhetnek, míg a biztonsági játékosok kevésbé rizikós befektetés igénylésével is élhetnek.