Viszonylag kiismerhető minta mentén folytatódott a kereskedés a tőkepiacokon a tavasz első hónapjában is. Kicsi ingadozás mellett felfelé kúszó tőzsdeindexek, stabil kötvénypiacok és csendes devizakereskedés (a japán jen kivételével) jellemezték szerte a piacokon a kereskedési mintázatot. A témák sem változtak érdemben – bár az amerikai katonai segélyek elmaradásával Ukrajnában az orosz hadigépezet mintha némi taktikai előnyre tett volna szert, érdemi változás a frontvonalakon nem volt. Ugyanez igaz a közel-keleti eseményekre is, ahol az izraeli hadsereg – egyre kisebb nemzetközi politikai támogatás mellett ugyan, de – tovább folytatta harci műveleteit a gázai övezet déli részén. Némi újdonságot és változást jelentett a geopolitikai térben a korábbiakhoz képest, hogy az orosz-ukrán háború kapcsán a francia elnök kezdett megütni kifejezetten héja hangnemet az oroszokkal szemben, másrészt a gázai konfliktus kapcsán jelentős repedések mutatkoznak az izraeli támogatás mögött az európai uniós vezető országok támogatásában.
Ami a piacokat illeti, a slágertémák ott sem változtak. Továbbra is minden, ami a mesterséges intelligenciához köthető, az nagy lelkesedéssel tölti el a befektetőket, így nem csoda, hogy ebben a hangulatban például az nVidia részvényei is új csúcsra futva megközelítették a részvényenkénti 1000 dollárt. Itt emlékeztetnénk mindenkit, hogy a cég részvényei 2009 tavaszán még 2 dollár körül forogtak. Egyébként a „Csodálatos Hetes”-ként becézett részvénycsoport többi tagja is szépen teljesített, így továbbra is az jellemzi a piacokat, hogy az amerikai technológiai gigavállalatok részvényemelkedése adja az idei piaci emelkedés szinte 100%-át. Emiatt is azért eléggé kétarcúnak lehet jellemezni a piacokat, hiszen ha valaki rosszul van pozicionálva, akkor sokmindent nem érez a piaci húzásból. Ebből a húzásból egyébként a kriptodeviza piacon befektetők viszont megint örülhetnek, hiszen a bitcoin árfolyama két év purgatórium után ismét új történelmi csúcsra, egységenként 70 ezer dollár fölé kúszott. Látszólagos oka az emelkedésnek továbbra sincsen az optimista tőkepiaci hangulat kivételével, hiszen még mindig nem látszik, hogy a kriptodevizák mindennapi használata közelebb került volna-e a két évvel ezelőtt helyzethez képest – nekünk legalábbis nem tűnt fel az áttörés, ha volt ilyen.
Idehaza az egyébként unalmas politikai élet állóvizét kavarta el egy újonnan érkező, a Fidesz közeléből kiugró korábbi diplomata, aki meglovagolva a közhangulatot, új politikai párt szervezésébe fogott. Mivel a teljes hazai médiatért az ehhez köthető események töltötték ki, így elveszett a nagy zajban, hogy a hazai makrogazdasági folyamatok meglehetősen aggasztóan alakulnak. Idén immár másodszor kellett a gazdaságpolitikai vezetésnek hozzányúlnia a költségvetési számokhoz és a növekedési előrejelzéshez, mivel a trendek alapján a költségvetés nagyon nagy bajban van (a teljes éves hiány 92%-át már elértük március végére) és a lakossági fogyasztás, ezzel pedig az áfabevételek is befagytak annak ellenére, hogy egyébként a reálbérek év/év alapon 14%-os dinamikát mutatnak. Nem véletlen, hogy a forint ismét gyengült és közel került a 400-as eurószinthez és az sem véletlen, hogy a vezető hitelminősítők aggodalommal figyelik a magyar folyamatok alakulását. Mondjuk ez a bizonytalanság a tőzsdén nem látszik, a BUX index az OTP és az MTelekom(!) vezetésével új történelmi csúcsra futott a hónapban.
