Befektetési Hírlevél - 2025. május

2025 április 2-a egészen biztosan be fog kerülni a történelemkönyvekbe, még ha nem is biztos, hogy aranybetűkkel. Gyorsan szögezzük le, hogy a névegyezőségen kívül semmi köze nincs a Magyarországon egészen a rendszerváltásig nemzeti ünnepként nyilvántartott április 4-i felszabadulás napjához. De az angolul „Liberation Day”-ként, az amerikai elnök által beharangozott nap minden befektető számára emlékezetes marad, ez egészen biztos. Ezen a napon ismertette ugyanis Donald Trump gazdaságpolitikájának egyik sarokköveként meghatározott vámpolitikájának legfontosabb elemét, az egyes országokra bevezetni szándékozott amerikai vámtarifák listáját. Itt gyorsan érdemes ketté is szedni a bejelentett intézkedéseket, hiszen az egyik komponens általános és egységesen bevezetett 10%-os vámtarifa a világ összes országára. Ez az intézkedés azonnal életbe lépett és azóta is hatályban marad, valamint ezzel minden érintett partner hosszabb távon is tervez. Másrészt minden ország esetén hatályba lépett egy elvileg minden országra egyedileg kiszámolt pótvám tarifa, melynek mértéke igen széles skálán mozgott. Európára például még 20%-os általános pótvám került előterjesztésre, míg Kína esetén ez egészen 154%-ig emelkedett több körben.

Nos, anélkül, hogy mélyebben belemennénk a bejelentett vámok elemzésébe, a piac gyorsan elmondta a véleményét és az amerikai részvénypiac napok leforgása alatt 10%-nál nagyobbat zuhant, míg voltak olyan piacok, ahol az ütés még ennél is nagyobb mértékű volt. A piaci pánik láttán Trump aztán gyors visszavonulót fújt, és Kína kivételével az összes pótvámot felfüggesztette 90 napra (nagyjából július második hetéig), majd végül a kínai pótvámok is májusban felfüggesztésre kerültek. Hogy mi lesz a pótvámok sorsa, azt egyelőre senki nem tudja megmondani, de az már most nagy magabiztossággal kijelenthető, hogy a második világháború után kialakult globális kereskedelem és szövetségi viszonyok tartós és vissza nem fordítható károkat szenvedtek. A következő évek tehát a szövetségi kapcsolatok felülvizsgálatát, a multinacionális vállalatok stratégiai irányváltását és vélhetően magasabb inflációt és alacsonyabb világgazdasági növekedést fognak hozni. Hogy a fentiek hogyan fognak lecsapódni az eszközök áraiban, azt egyelőre szintén nehéz megbecsülni és ez jól láthatóan a befektetőknek sem megy nagyon, hiszen április végére a beszakadó tőzsdeindexek visszakúsztak nagyjából április eleji szintjeikre, pedig egyáltalán nem mondható, hogy sokat tisztult volna a kép sem az amerikai gazdaságpolitikát, sem a világgazdaság kilátásait illetően.

Az már viszont most látszik, hogy nem csak a világkereskedelemre, hanem a geopolitikára és a választásokra is jelentős hatással bíró, minden túlzás nélkül történelminek mondható időket tudhatunk magunk mögött. A januárban még biztos vereségre számító kanadai Liberális Párt végül négy hónap alatt ledolgozta 20 százalékpontos hátrányát konzervatív ellenfelével szemben és megnyerte az előrehozott választásokat áprilisban. Hasonló dolgok történtek Ausztráliában is, ahol az ottani Munkáspárt volt képes fordítani, köszönhetően a Trump által gerjesztett bizonytalanságnak. Nem véletlen az sem hát, hogy az első negyedéves gyorsjelentések legdivatosabb szava az üstökösként berobbanó vám lett a mesterséges intelligencia helyett, nem utolsósorban a globális beszállítói láncokra gyakorolt kiszámíthatatlan hatása miatt. Nem véletlen, hogy számos óriásvállalat vonta vissza idei pénzügyi várakozásait, hiszen gyakorlatilag megjósolhatatlanná vált a vámok cégek pénzügyeire gyakorolt hatása. Itt jegyeznénk meg halkan, hogy a második negyedév (tehát az április-június időszak) tipikusan a tervezési időszak minden nagyobb vállalat esetében, ahol a 2026-os tervek összeállítása történik. Nem volnánk meglepődve rajta, hogyha a legtöbb tőzsdei nagyvállalat idén komolyabb növekedés és beruházási tervek helyett inkább a kivárást választja, ezzel önmagában rontva a növekedési kilátásokat.

Idehaza is befutott az első negyedéves GDP szám és hát úgy tűnik, a repülőrajt elmaradni látszik, Trump ide vagy oda. A 0,4%-os csökkenés már önmagában előrevetíti a kormány időközben 2,5%-ra csökkentett 2025-ös GDP növekedési várakozásának a tarthatatlanságát, miközben az első négy hónapban már az éves költségvetési hiány 71%-át kimerítette a szaktárca. Úgy tűnik tehát, hogy 2023 és 2024 után 2025-ben sem fog tudni érdemben növekedni a magyar gazdaság, amit egészen biztosan nem segít az amerikai védővámok bejelentése sem.

Ehhez képest mind a forint, mind a kötvénypiac, mind a tőzsde kifejezetten stabil képét mutatta idehaza, olyannyira, hogy az OTP részvények árfolyama az április eleji mélyütésből felállva a hónap végére ismét korábbi történelmi csúcsa közelében, a 26000-es szint felett tartózkodott.